Bűvöl ez a téli álomtáj..^^

Halk csengő, szól a szán.
Hull a hó, légy a párom.
Az ember csak néz, míg kézben a kéz.
Bűvöl ez a téli álomtáj.





Délre húz fecske, cinke.
Mégis szól egy picinke cinke,
Az ő dala más, egy kis vallomás.
Bűvöl ez a téli álomtáj.

Építünk egy hóembert a téren.
Ő a lelkész, éppen jókor jön.
Kérdi: Vajon házasok-e? – Még nem. Még nem.
- De, hogyha itt van, összeadhatom.

És, ha majd tél lesz újra,
Tervezünk összebújva,
És így éljük át az évek sorát.
Bűvöl ez a téli álomtáj.

Halk csengő, szól a szánunk.
Hull a hó, légy a párom.
Az ember csak néz, míg kézben a kéz,
Bűvöl ez a téli álomtáj.

Készül most egy hóbohóc a téren,
Fején keménykalap vödörből.
Szórakoztat minket egész télen,
Míg olvadni nem kezd, és le nem dől.

Hull a hó, szól a trilla.
Orrunk már dér borítja,
De így vagyunk jók, egy eszkimócsók,
Bűvöl az a téli álomtáj.
Bűvöl az a téli álomtáj,
Bűvöl az a téli álomtáj,
Bűvöl az a téli álomtáj.